A benned lakozó belső gyermek – Találj rá és gyógyítsd meg!

Ki a bennünk lakozó belső gyermek és miért fontos kapcsolatba kerülnünk vele? Ha gyógyulatlan lelki sebek miatt nem tudtunk megbocsátani szüleinknek, vagy azoknak, akik az életünk során akarva-akaratlanul bántottak bennünket, olyan érzelmi terhet cipelünk, amit a bennünk lakozó belső gyermek hordoz. Ő az a részünk, aki emlékszik a múltban elszenvedett bántásokra, aki szomorú, dühös vagy közönyös ezek miatt. A belső gyermek szabotálja a cselekedeteinket, amikor elterveztünk valamit, de halogatni kezdjük a megvalósítást, legyen szó kedvenc időtöltésről vagy akár olyasvalamiről, amit kötelességből kell megtennünk. Ő az, aki szorong, aggódik vagy ideges, ha vizsgáznunk kell, ha társaságba megyünk, és idegen emberekkel találkozunk, vagy munkahelyet akarunk váltani és új helyre pályázunk. És természetesen ő az, aki dühösen felcsattan, követelőzik, és tombol, amikor korlátokat érez, vagy amikor tehetetlen. A nem kielégített érzelmi és fizikai szükségleteink, és az elfojtott gyermekkori emlékek érzésmintái is benne lakoznak. Ő a bennünk élő gyermek, aki valaha voltunk, minden pozitív és negatív tulajdonságával együtt. És ő hordozza a bennünk élő gyermeki ártatlanságot, lelkesedést, kíváncsiságot, spontaneitást, felfedezőkedvet, és kreativitást, ami megnyílni vágyik bennünk, és ami segítő erőforrásként támogat bennünket.

A belső gyermekkel kialakított kapcsolat és az általa hordozott sebek gyógyítása meghatározó a külvilággal való kapcsolat és a különböző helyzetekben adott reakcióink szempontjából. A saját valódi szükségleteinkkel való kapcsolat és ezek egészséges kifejezése elengedhetetlen a megfelelő kapcsolati határok kialakításához. Ha megértjük, és gyakorolni is tudjuk, hogy a legjobb szülők a belső gyermekünk számára mi magunk vagyunk, sokkal könnyebb kapcsolatainkban türelmesebben és erőszakmentesen képviselni önmagunkat.

A belső gyermek gyógyítása a bennünk élő gyermek hangjának felfedezésével veszi kezdetét. A vele való párbeszéd önmagában gyógyító, segít tudatosítani szükségleteinket, ami elengedhetetlen az erőszakmentes kommunikáció gyakorlásában. Ha bennünk élő pozitív, tápláló, gondoskodó belső szülő megtanul gondot viselni a belső gyermekre, a magunkkal és másokkal szemben táplált ítélkező gondolatainkat is könnyebb átalakítani, türelmesebbek leszünk magunkkal és másokkal is.

Hogyan kezdjünk hozzá a belső gyermek gyógyításához?

Keressünk egy régi gyermekkori fotót magunkról és tegyük olyan helyre, ahol naponta láthatjuk.

Folytassunk párbeszédet belső gyermekünkkel írásban. A belső szülő által feltett kérdéseket hangosan mondjuk el, a feleletet csendben írhatjuk. Ez segít a két belső hang elkülönítésében. Kérdezzük a belső gyermeket naponta arról, hogyan érezte magát a nap folyamán? Van-e valamilyen kérése, kívánsága? Van-e olyan emlék, amit szívesen megosztana? Folytassuk vele naponta ezt a belső párbeszédet kérdezz-felelek formájában! Meglepő és megható válaszokat kaphatunk, amik konfliktushelyzetek megoldásában is a segítségünkre lehetnek. Az indulatnapló vezetése nagyon tanulságos tapasztalatokkal szolgál, ha ezzel a gyakorlattal végezzük.

Amikor a belső gyermekkel való kapcsolatunk egyre elmélyültebb és biztonságosabb, olyan gyógyító folyamatok  el, amelyek segítenek régi sebeket meggyógyítani, és a szívünkben hordozott harag elengedését is megkönnyítik. Mélyíti a folyamatot, ha valakivel, aki iránt bizalmat érzünk, meg tudjuk osztani tapasztalatainkat, érzéseinket. A folyamat terápiás kísérettel javasolt, ha nem tudjuk, hogyan fogjunk hozzá a napi rendszeres párbeszédekhez és intenzívebben szeretnénk foglalkozni egy-egy megbocsátás vagy elengedés témával, haragmunkával, amivel éppen dolgunk van.

A bennünk megszólaló belső szülő hangja – aki a belső gyermekkel beszélget – lehet pozitív vagy negatív. Szüleink, tanáraink, nevelőink hangjai köszönnek vissza benne, és a belső gyermekkel szembeni ítélkezést, elutasítást közvetítheti, ami elnyomja a belső gyermeket és boldogtalanná teszi őt. A belső gyermekkel való párbeszéd a pozitív belső szülő hangját is segít megerősíteni magunkban, amit a gyógyulás útján fontos megtapasztalnunk és megnyitni magunkban.

Először is figyeljük meg milyen belső párbeszédeket folytatunk, amikor peregnek a gondolataink, és naplózzuk ezeket a tapasztalatokat! Tanuljunk meg felfigyelni ezekre a hangokra! Mit mond a belső szülő és hogyan reagál a belső gyermek? Mikor irányozzuk elő a „kell” vagy „nem kell” parancsát magunkban? Mit tiltunk meg a belső gyermeknek?

Az is fontos tapasztalat, ha a belső gyermeket erősebbnek érezzük magunkban, mint a belső szülő hangját. Győz a csábítás, és megint sok csokit eszünk, halogatjuk a kötelező feladatainkat? Minden bizonnyal a belső gyermek vette át az irányítást és a belső szülőnk erősítésére van szükségünk! Fontos, hogy tudatosítsuk belső párbeszédünket és szisztematikusan foglalkozunk a nem támogató gondolat minták átalakításával. A belső szülő és a belső gyermek szükséglete egyaránt fontos egy-egy helyzetben, együttes erővel tudnak egyensúlyt teremteni az életünkben. A változáshoz kitartás és elköteleződés szükséges, legyünk magunkkal türelmesek!

ETS.