Miért kezdj el meditálni itt és most? – Amit a meditáció tudományos hátteréről tudni kell!

„Amikor elkötelezzük magunkat amellett, hogy nyitottan figyelünk, anélkül hogy áldozatul esnénk véleményeinknek és előítéleteinknek, kivetítéseinknek és elvárásainknak, valamint annak, hogy mit szeretünk és mit nem, új lehetőségek tárulnak fel, és esélyünk nyílik kiszabadulni az öntudatlanság kényszerzubbonyából.”

Jon Kabat-Zinn

Íme, a stresszoldás legolcsóbb, legegyszerűbb és legelérhetőbb módszere, amihez semmi másra nincs szükséged, mint a saját elmédre. Újabb jó hír, hogy buddhistának sem kell lenned ahhoz, hogy elkezd a gyakorlást, csakis a döntésed és a kitartásod szükséges hozzá. Naponta 20-30 perc légzésfigyeléssel töltött meditáció nyolc hét elteltével már kézzelfogható változásokat eredményez. Hogy mire számíthatsz, ha nem adod föl? Kísérletek igazolják, hogy 2 hónap kitartó gyakorlás után javul a memória, és a koncentrációs képesség, váratlan helyzetekben is rövidebb a reakcióidő, nem utolsó sorban nő a kreativitás. Ha saját magadon is teszel egy próbát, kiegyensúlyozottabb leszel, sőt ha depresszióval küzdesz, a tünetek javulására is számíthat, mi több az öregedési folyamataid is lelassulnak. Nem csalás, nem ámítás! Mindössze nyolc hét és a kutatások tapasztalatait saját magán is megfigyelheted!

A meditáció legkülönbözőbb technikáinak története több ezer éves múltra tekint vissza, mégis csupán hatvan éve áll a tudományos érdeklődés középpontjában, hogyan hat a meditáció a testre és a lélekre. Egyre nagyobb teret hódítanak a mindfulness (tudatosság) technikákra épülő pszichoterápiák (pl. mindfulness alapú kognitív viselkedésterápia), amelyek a mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét bölcsességét a gyógyulás szolgálatába állítják a nyugati gyakorlatban is.

Az indulatos kirohanásaink, a szokásos rágódásaink automatikus folyamatok formájában veszik át az irányítást élethelyzeteinkben, és tudattalanul irányítják életünket. Olyanokká válnak számunkra, mint az autóvezetés vagy az írás, amit kezdetben sokat gyakoroltunk, de amikor már kellő rutinra tettünk szert, automatikus cselekvéssé változtak, és robotpilótaként veszik át az irányítást, amikor csak kell. Ezek a cselekvéssorok meghatározott agyi struktúrákat aktiválnak az idegrendszerben, amely automatikusan életre kelnek és a megszokott neurális kapcsolódások felébredésével egyre erősebbek és erősebbek lesznek. A rossz szokásaink hasonló struktúrákban rögzülnek. Ha ezeken változtatni szeretnénk, a kulcs a meditációban rejlik.

A meditáció gyakorlása során új készségeket tanulunk, amely új neurális kapcsolódásokat alakít ki és erősít meg az idegrendszerben. Azáltal például, hogy a felbukkanó érzések és gondolatok elengedésével figyelmünket a légzésünkre összepontosítjuk újra és újra, megtanulunk nem belebonyolódni belső monológjainkba, a hétköznapokban is megváltozik, ahogy például a kritikát kezeljük. A meditáció megtanítja az elménknek, hogy ne azonosuljon az érzelmekkel és a gondolatokkal, ez pedig a hétköznapokban is védelmet nyújt. Amikor konfliktus helyzetbe kerülünk, könnyebb nem magunkra venni a bántásokat és túllépni a sértettségen. A nehéz helyzetekben is higgadtak maradunk és meg tudjuk őrizni a lélekjelenlétünket akkor is, amikor a legnagyobb szükségünk van rá.

Javul a koncentráció, az emlékezet és a döntési képesség

A mindfulness megtanít a jelen pillanatban lenni, azáltal, hogy a meditáció tárgyára irányítja a figyelmünket. Ennek a légzésfigyelés a legegyszerűbb és legtermészetesebb módja. Ez az egyszerű gyakorlás a fizikai és mentális egészségünkre egyaránt pozitív hatással van és a kognitív képességeket (emlékezeti, gondolkodási és figyelmi folyamatok) is javítja. Minél rendszeresebben töltünk időt az alpha és theta agyhullámok frekvenciáján légzésünkre összpontosítva, annál edzettebb koncentrációs képességgel ajándékozzuk meg magunkat a hétköznapokban. A koncentráció minden élethelyzetünkben kulcs fontosságú. Ez segít hatékonyabbá válnunk a tanulásban vagy a munkánkban, és segít az érzelmileg megterhelő helyzetek kezelésében is. Ne felejtsük, a stressz sosem a helyzeteinkben lakozik, hanem abban, ahogy reagálunk az adott helyzetben, és ahogy megéljük az adott pillanatot. Ez pedig szabad választásunkon múlik, és a saját döntésünkön. Minden bennünk dől el!

Depresszió ellen

A kutatások azt is igazolják, hogy a meditáció nemcsak az öregedés folyamatokat lassítja, hanem a depressziót sok esetben a gyógyszeres kezelésekhez hasonló hatékonysággal gyógyítja mellékhatások és mesterséges beavatkozás nélkül. A meditáció megtöri a depresszív gondolatok körét, amelyek olyanok, mint egy háttérben futó alkalmazás, ami folyamatosan hatással van közérzetünkre, cselekedeteinkre. Ha elnyomjuk vagy harcolunk ellene, felerősítjük az adott érzelmi energiát, de ha megtanuljuk észrevenni, elfogadni és elengedni ezeket az érzéseket és gondolatokat, akkor a test kémiájára is hatással vagyunk, és javul a közérzetünk is. Előfordulhat, hogy a meditáció hatására traumatizáló emlékek is spontán felszínre kerülnek, amelyeket korábban elfojtottunk, és amelyek szorongásos zavarok kialakulásáért felelősek. Amikor a meditáció során ezek kitisztulnak, oldódnak az érzelmi blokkok, és természetes gyógyulási folyamatok zajlanak le bennünk.

Javul a stresszkezelés, csökken az aggodalmaskodás

A meditáció „figyelem izom” edzésére szolgál, megtanít bennünket arra, hogyan döntsünk szabadon arról, ami történik velünk, akkor is, ha nehéz helyzetbe kerülünk. Az amygdala a félelem és szorongás központja az agyban. Ha túlingerelt ez a terület, érzelmileg labilisak vagyunk, túlreagáljuk és túlaggódjuk a helyzeteket, érzékenyebben reagálunk, szenvedünk. A meditáció gyakorlásával az amygdala, a „harcolj vagy menekülj” választ szabályozó agyi terület fölötti kontroll is megerősödik. Egy nyolc hetes meditációs gyakorlást követően kimutathatóan csökken ennek az agyi struktúrának a mérete, a félelem és a szorongás kezelhetővé válik. Megtapasztalhatjuk, hogy sokkal nyugodtabbak vagyunk, stresszhelyzetben sem rántanak magukkal a történések, és nő a pszichikai ellenálló képességünk is. A meditációs gyakorlás a perspektíva keresésben is megtámogat bennünket, mi több nő az empátia, és az együttérzés képessége is, ami a hatékony konfliktuskezelésben is nagy segítség.

Próbáld ki!

A nap folyamán időnként állj meg egy pillanatra, vagy ülj le, és válj tudatossá a légzésedre. Végezheted öt percig vagy öt másodpercig. Merülj bele a jelen pillanat teljes elfogadásába, ebbe az is beleszámít, hogyan érzed magad, és hogyan érzékeled, ami történik. Amikor elterelődik a figyelmed, újra összpontosíts a légzés megfigyelésére! Ahhoz, hogy az éber figyelem táplálására használd a légzésed, egyszerűen hangolódj az érzésre. Ez nem mély vagy erőltetett légzést jelent, nem is arra tett kísérlet, hogy valami különlegeset érezz, és nem is tűnődés arról, hogy jól csinálod-e, vagy sem, sőt a légzésről való gondolkodásról sincs szó. Csak a be- és kiáramló lélegzet lecsupaszított éberségéről.

ETS.